A Vas-Villában 2009-ben indult G-osztály lapja

A görög történelem hajnalán

1. a görög táj

-          földrajzi elhelyezkedése: Európa délkeleti részén

-          több nagy egységre bontható:

(1)   Balkán-félsziget déli része (a görög szárazföld)

(2)   Égei-tengeri szigetvilág

(3)   Égei-tenger keleti partvidéke

-          a táj jellegét a szárazföld négyötödét elfoglaló hegyek, a számtalan öböltől tagolt partvidék és a szigetek határozzák meg

-          éghajlata mediterrán: nyáron meleg és száraz, télen enyhe és csapadékos

-          Kr. e. 2200 táján vonultak be északról a görög törzsek e vidékre

-          a legfontosabb törzsek: akhájok, iónok, dórok

-          a görögök magukat helléneknek, földjüket Hellásznak nevezték

-          a természeti környezet nagyban befolyásolta az ókori görögök életét

-          a földrajzi adottságok miatt

(1)   korán megindult a hajózás és a kereskedelem

(2)   fejlett kertművelés és pásztorkodás alakult ki

-          a természetes tagoltság erősítette a politikai széttagoltságot is: Hellász nem volt egységes ország, sok kisebb államból állt

.2. a krétai civilizáció

-          földrajzi elhelyezkedése: viszonylag nagy sziget a Földközi-tenger keleti medencéjének centrumában

-          a bronzkortól kezdve fontos kulturális szereppel bírt

-          a Kr. e. III. évezred közepére rendkívül fejlett civilizáció, virágzó társadalom jött létre (pl. megjelent az írás)

-          a mondabeli Minósz királyról „minószi kultúrának” nevezzük e korszakot

-          a Kr. e. II. évezred közepén virágzó krétai állam rendkívüli gazdagságát királyi palotájuk, kézművességük, vallásuk (szent állatuk a bika) is jól szemléltetik

-          a görög mítoszok (istenekről, félistenekről szóló mondák) is forrásként szolgálnak a krétai történelemre nézve (pl. Thészeusz mondája a labirintusról és a Minótauroszról)

-          a krétai állam fénykorának sorozatos természeti katasztrófák és a görög hódítók vetettek véget Kr. e. 1400 körül

3. Mükéné

-          a Kr. e. XVII-XVI. században a görögök kisebb államokat hoztak létre

-          az állam élén a király és a hadvezér állt

-          az állam politikai és gazdasági központja a királyi palota volt

-          a központok közül az egyik legjelentősebb Mükéné volt

-          az ún. „mükénéi kor” többek között háborúiról nevezetes, melyek mozgatórúgói elsősorban a kereskedelmi érdekek és a zsákmányszerzés voltak (pl. Kréta elfoglalása, trójai háború)

-          a mükénéiek átvették és továbbfejlesztették a krétai kultúra eredményeit (pl. a szótagírást)

-          híresek voltak kereskedelmükről és finoman megmunkált, speciális mintákkal díszített edényeikről is

-          a külső támadások és a belháborúk következtében a mükénéi államok nagy része Kr. e. 1200 körül elpusztult

-          Mükéné romjait szintén Schliemann ásatta ki (csodálatos aranykincsekre bukkanva), ezzel is igazolva a trójai háború valós voltát

A görög történelem kezdetei

1. földrajzi tényezők

-         mediterrán éghajlat

-         szigetek, völgyek, medencék tagolta vidék

= nincs lehetőség öntözéses földművelésre

= kis területenként, városonként kialakuló államok

-         a tenger közelsége és jól hajózhatósága

-         napos domboldalak → kertgazdálkodás

-         hegyek gazdag kincsei: fa, ércek, márvány

2. a Krétai kultúra (Kr.e. XXI-XVI. század)

-         keletről érkezett őslakók → neolitikus kultúra

-         Kr.e. 2000: a városok kialakulása (legfőbb város: Knósszosz)

= királyságok (=minósz) kialakulása → a katonaság, a közigazgatás és a gazdasági élet szervezői és irányítói

= despotikus rendszerek

-         a társadalom keleti vonásokat mutat, de erősebben tagolt, mint Keleten

= kereskedők, hajótulajdonosok → a magántulajdon is megjelenik

= közrendűek: kézművesség, földművelés

= házi rabszolgaság

-         Kr.e. 1700 k. természeti csapás pusztítja el → újjáépítik

-         Kr.e. 1400 k. görög törzsek (akhájok) bevándorlása teszi tönkre véglegesen

-         megtermékenyíti a későbbi görög kultúrát (építészet, mitológia, írás)

3. a Mükénéi kultúra (Kr.e. XVI-XIII. század)

-         a több hullámban betelepülő görögség hozza létre

= akhájok → iónok és aiolok (a korszak végén dórok) → az őslakossággal keveredve

-         gyorsan létrejövő, erődített városközpontok (Mükéné, Pülosz, Tirünsz)

= a vagyon és a környező népek feletti uralom biztosítására létrejönnek az államok

-         a társadalom és a gazdálkodás (uralkodói háztartások gazdasági egysége) keleti mintájú

= despota király

= katonai vezető réteg földtulajdonnal

= közrendűek faluközösségekben (kézművesség, az előkelők és a faluközösség földjeinek művelése)

= házi rabszolgák

-         állandó zsákmány- és földszerző hadjáratok

= egymás ellen vagy egymás szövetségében idegen vidékek kirablására

= Trójai háború (Schliemann)

-         kimerítik az államokat + dórok támadása a XIII. században → Mükéné lehanyatlása

-         nagy jelentősége van a kultúrának a görög kultúra szempontjából

A polisz születése

1. új típusú állam létrejötte

-         görög törzsek betelepülése több hullámban → a dórok támadása elsöpri Mükénét

= a Kr.e. XII-VIII. század az új gazdasági-társadalmi berendezkedés átmeneti korszaka

-         az uralkodói háztartások és a fellegvárak romba dőlése →

-         a gazdátlanul maradt emberek maguk szervezik meg a termelést →

= sajátjuknak tekintett földeken gazdálkodnak

= ügyeik intézésére közösségek létrehozása

-         a közösséghez a földdel rendelkezők tartoznak

= a felesleget nem kell beszolgáltatni → érdek a több és jobb termelés → saját hasznukra értékesítik a piacon a termékeiket

-         a keleti típusú állam nem születik meg újra

= a tagolt táj nem kényszeríti ki a közmunkán alapuló államot

= a vas elterjedése miatt az alapanyag utánpótlást sem kell központilag szervezni

= kedvező külpolitikai helyzet: szabaddá váló Földközi-tenger (Fönícia hanyatlása)

2. a polisz

-         az új társadalmi-gazdasági berendezkedés: polisz (a város és közvetlen környezete)

= tagjai a földparcellával rendelkezők → polgárjoggal → részesedés

 a közös földekből

= városnyi területű, de önálló állam: saját törvényekkel, katonai erővel, önálló gazdasággal

-         az államforma: kezdetben királyságok (a tulajdonviszonyok miatt korlátozott hatalmú királyokkal) → később arisztokratikus köztársaságok

-         a szabad polgárjogúak legnagyobb része: démosz – tulajdonos kézműves, kereskedő és földművelő

3. a görög gyarmatosítás (Kr.e. VIII-VI. század)

A/ okai:

-         a megerősödött városállamok (Athén, Korinthosz, Milétosz) túlnépesedése

-         a nagybirtok hatalmának biztosítéka a földvagyon → növelni igyekeznek a kisbirtok kárára → tömegek vesztik el megélhetőségüket

-         tengeri tapasztalatok → az új haza keresésének vannak lehetőségei

B/ a gyarmatosítás:

-         nagy számú kivándorlás a peremterületekre, majd a hajóval elérhető irányokba

-         új városok alapítása (pl. Szürakuszai, Tarentum, Küréné)

= önálló poliszok, szoros gazdasági kapcsolatban az anyavárosokkal

      C/ a gyarmatosítás vége:

-         a népességfelesleg levezetődik

-         a kereskedelmi kapcsolatok megszűntetik a gabonahiányt → a poliszok eltartó képessége helyreáll

-         beszűkülnek a további terjeszkedés lehetőségei (környező birodalmak)

D/ a gyarmatosítás hatásai:

-         a gazdaság átalakulása

= áttérés a jövedelmezőbb kertkultúrára és a kézműiparra→ erős külső piacokkal

= a kereskedelmi kapcsolatok behálózzák a térséget → pénzgazdálkodás

-         a társadalom átalakulása

= a föld veszít értékéből → az arisztokrácia persztizse csökken

megnő a démosz száma és gazdasági hatalma → befolyást kérnek a politikában

Hanyatlás és fejlődés

1. a sötét kor, a hanyatlás

-          a mükénéi államok bukása után számos negatív folyamat játszódott le:

(1)   általános elszegényedés