A görög történelem hajnalán
1. a görög táj
- földrajzi elhelyezkedése: Európa délkeleti részén
- több nagy egységre bontható:
(1) Balkán-félsziget déli része (a görög szárazföld)
(2) Égei-tengeri szigetvilág
(3) Égei-tenger keleti partvidéke
- a táj jellegét a szárazföld négyötödét elfoglaló hegyek, a számtalan öböltől tagolt partvidék és a szigetek határozzák meg
- éghajlata mediterrán: nyáron meleg és száraz, télen enyhe és csapadékos
- Kr. e. 2200 táján vonultak be északról a görög törzsek e vidékre
- a legfontosabb törzsek: akhájok, iónok, dórok
- a görögök magukat helléneknek, földjüket Hellásznak nevezték
- a természeti környezet nagyban befolyásolta az ókori görögök életét
- a földrajzi adottságok miatt
(1) korán megindult a hajózás és a kereskedelem
(2) fejlett kertművelés és pásztorkodás alakult ki
- a természetes tagoltság erősítette a politikai széttagoltságot is: Hellász nem volt egységes ország, sok kisebb államból állt
.2. a krétai civilizáció
- földrajzi elhelyezkedése: viszonylag nagy sziget a Földközi-tenger keleti medencéjének centrumában
- a bronzkortól kezdve fontos kulturális szereppel bírt
- a Kr. e. III. évezred közepére rendkívül fejlett civilizáció, virágzó társadalom jött létre (pl. megjelent az írás)
- a mondabeli Minósz királyról „minószi kultúrának” nevezzük e korszakot
- a Kr. e. II. évezred közepén virágzó krétai állam rendkívüli gazdagságát királyi palotájuk, kézművességük, vallásuk (szent állatuk a bika) is jól szemléltetik
- a görög mítoszok (istenekről, félistenekről szóló mondák) is forrásként szolgálnak a krétai történelemre nézve (pl. Thészeusz mondája a labirintusról és a Minótauroszról)
- a krétai állam fénykorának sorozatos természeti katasztrófák és a görög hódítók vetettek véget Kr. e. 1400 körül
3. Mükéné
- a Kr. e. XVII-XVI. században a görögök kisebb államokat hoztak létre
- az állam élén a király és a hadvezér állt
- az állam politikai és gazdasági központja a királyi palota volt
- a központok közül az egyik legjelentősebb Mükéné volt
- az ún. „mükénéi kor” többek között háborúiról nevezetes, melyek mozgatórúgói elsősorban a kereskedelmi érdekek és a zsákmányszerzés voltak (pl. Kréta elfoglalása, trójai háború)
- a mükénéiek átvették és továbbfejlesztették a krétai kultúra eredményeit (pl. a szótagírást)
- híresek voltak kereskedelmükről és finoman megmunkált, speciális mintákkal díszített edényeikről is
- a külső támadások és a belháborúk következtében a mükénéi államok nagy része Kr. e. 1200 körül elpusztult
- Mükéné romjait szintén Schliemann ásatta ki (csodálatos aranykincsekre bukkanva), ezzel is igazolva a trójai háború valós voltát
A görög történelem kezdetei
1. földrajzi tényezők
- mediterrán éghajlat
- szigetek, völgyek, medencék tagolta vidék
= nincs lehetőség öntözéses földművelésre
= kis területenként, városonként kialakuló államok
- a tenger közelsége és jól hajózhatósága
- napos domboldalak → kertgazdálkodás
- hegyek gazdag kincsei: fa, ércek, márvány
2. a Krétai kultúra (Kr.e. XXI-XVI. század)
- keletről érkezett őslakók → neolitikus kultúra
- Kr.e. 2000: a városok kialakulása (legfőbb város: Knósszosz)
= királyságok (=minósz) kialakulása → a katonaság, a közigazgatás és a gazdasági élet szervezői és irányítói
= despotikus rendszerek
- a társadalom keleti vonásokat mutat, de erősebben tagolt, mint Keleten
= kereskedők, hajótulajdonosok → a magántulajdon is megjelenik
= közrendűek: kézművesség, földművelés
= házi rabszolgaság
- Kr.e. 1700 k. természeti csapás pusztítja el → újjáépítik
- Kr.e. 1400 k. görög törzsek (akhájok) bevándorlása teszi tönkre véglegesen
- megtermékenyíti a későbbi görög kultúrát (építészet, mitológia, írás)
3. a Mükénéi kultúra (Kr.e. XVI-XIII. század)
- a több hullámban betelepülő görögség hozza létre
= akhájok → iónok és aiolok (a korszak végén dórok) → az őslakossággal keveredve
- gyorsan létrejövő, erődített városközpontok (Mükéné, Pülosz, Tirünsz)
= a vagyon és a környező népek feletti uralom biztosítására létrejönnek az államok
- a társadalom és a gazdálkodás (uralkodói háztartások gazdasági egysége) keleti mintájú
= despota király
= katonai vezető réteg földtulajdonnal
= közrendűek faluközösségekben (kézművesség, az előkelők és a faluközösség földjeinek művelése)
= házi rabszolgák
- állandó zsákmány- és földszerző hadjáratok
= egymás ellen vagy egymás szövetségében idegen vidékek kirablására
= Trójai háború (Schliemann)
- kimerítik az államokat + dórok támadása a XIII. században → Mükéné lehanyatlása
- nagy jelentősége van a kultúrának a görög kultúra szempontjából
A polisz születése
1. új típusú állam létrejötte
- görög törzsek betelepülése több hullámban → a dórok támadása elsöpri Mükénét
= a Kr.e. XII-VIII. század az új gazdasági-társadalmi berendezkedés átmeneti korszaka
- az uralkodói háztartások és a fellegvárak romba dőlése →
- a gazdátlanul maradt emberek maguk szervezik meg a termelést →
= sajátjuknak tekintett földeken gazdálkodnak
= ügyeik intézésére közösségek létrehozása
- a közösséghez a földdel rendelkezők tartoznak
= a felesleget nem kell beszolgáltatni → érdek a több és jobb termelés → saját hasznukra értékesítik a piacon a termékeiket
- a keleti típusú állam nem születik meg újra
= a tagolt táj nem kényszeríti ki a közmunkán alapuló államot
= a vas elterjedése miatt az alapanyag utánpótlást sem kell központilag szervezni
= kedvező külpolitikai helyzet: szabaddá váló Földközi-tenger (Fönícia hanyatlása)
2. a polisz
- az új társadalmi-gazdasági berendezkedés: polisz (a város és közvetlen környezete)
= tagjai a földparcellával rendelkezők → polgárjoggal → részesedés
a közös földekből
= városnyi területű, de önálló állam: saját törvényekkel, katonai erővel, önálló gazdasággal
- az államforma: kezdetben királyságok (a tulajdonviszonyok miatt korlátozott hatalmú királyokkal) → később arisztokratikus köztársaságok
- a szabad polgárjogúak legnagyobb része: démosz – tulajdonos kézműves, kereskedő és földművelő
3. a görög gyarmatosítás (Kr.e. VIII-VI. század)
A/ okai:
- a megerősödött városállamok (Athén, Korinthosz, Milétosz) túlnépesedése
- a nagybirtok hatalmának biztosítéka a földvagyon → növelni igyekeznek a kisbirtok kárára → tömegek vesztik el megélhetőségüket
- tengeri tapasztalatok → az új haza keresésének vannak lehetőségei
B/ a gyarmatosítás:
- nagy számú kivándorlás a peremterületekre, majd a hajóval elérhető irányokba
- új városok alapítása (pl. Szürakuszai, Tarentum, Küréné)
= önálló poliszok, szoros gazdasági kapcsolatban az anyavárosokkal
C/ a gyarmatosítás vége:
- a népességfelesleg levezetődik
- a kereskedelmi kapcsolatok megszűntetik a gabonahiányt → a poliszok eltartó képessége helyreáll
- beszűkülnek a további terjeszkedés lehetőségei (környező birodalmak)
D/ a gyarmatosítás hatásai:
- a gazdaság átalakulása
= áttérés a jövedelmezőbb kertkultúrára és a kézműiparra→ erős külső piacokkal
= a kereskedelmi kapcsolatok behálózzák a térséget → pénzgazdálkodás
- a társadalom átalakulása
= a föld veszít értékéből → az arisztokrácia persztizse csökken
megnő a démosz száma és gazdasági hatalma → befolyást kérnek a politikában
Hanyatlás és fejlődés
1. a sötét kor, a hanyatlás
- a mükénéi államok bukása után számos negatív folyamat játszódott le:
(1) általános elszegényedés
78 500 helyett MOST 0 Ft.
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 2
Tegnapi: 1
Heti: 3
Havi: 15
Össz.: 7 128
Látogatottság növelés